A NYULAK LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEI ÉS MEGELŐZÉSÜK

A fertőző betegségek közvetlenül a fertőzött állattal (bőrrel, váladékkal, ürülékkel stb.) való érintkezéssel, vagy közvetve terjednek. Nem tanácsos alábecsülni a terjedés közvetett formáját, mivel az átvitel a fertőzött takarmányon, ivóvízen, almon, de a tenyésztő felszerelésén vagy ruházatán keresztül is megtörténik.

A nyulak leggyakoribb fertőző betegségei

Leggyakrabban a következő betegségek fordulnak elő:

Nyúlpestis (RHD, VHD, nyulak vérzéses vérmérgezése)

Ez a nyulak vírusos, gyorsan terjedő, magas incidenciával és mortalitással járó betegsége. Az átvitel közvetlen vagy közvetett. A tenyésztők gyakori leírása szerint a nyúl fulladásos tünetek kíséretében hirtelen elpusztul, az orrból pedig meg nem alvadt vér folyhat. A boncoláskor a szerveken vérzések találhatók, a kóros elváltozások túlnyomórészt a májban fordulnak elő. 2017-ben a betegség egy új formáját, az ún. RHDV2-t diagnosztizálták a Cseh Köztársaságban. Nincs rá gyógymód.

A hatékony megelőzés az oltóanyag gyártójának ütemterve szerinti védőoltás. A tenyésztési gyakorlatban bevált módszer, ha a tenyésznyulakat évente kétszer beoltják.

1. ábra: – A nyúlpestis eseteinél gyakran írják le a hirtelen elpusztulást

Mixomatózis

Vírusos, gyorsan lezajló betegség, amelyet kóros bőrelváltozások és magas láz jellemez. A fertőzés közvetlenül vagy közvetve (elsősorban vérszívó rovarok útján) terjed. Néhány nappal a fertőzés után megjelennek a betegség általános tünetei, amelyeket később jellegzetes myxomák kialakulása kísér a nyulak bőrén, különösen a fejen. A betegség előfordulása a szúró rovarok csúcstömegével jár együtt. Újabban a klinikai tünetek kevésbé kifejezettek a Cseh Köztársaságban, az egyének nagyobb hányada képes meggyógyulni, de a myxomák hegei megmaradnak. Nincs gyógymód.

A hatékony megelőzés az oltóanyag gyártójának ütemterve szerinti védőoltás. A tenyésztési gyakorlatban bevált módszer, ha a tenyésznyulakat évente kétszer beoltják.

Encefalitozoonózis

A betegséget az Encephalitozoon cuniculi egysejtű gomba (mikrosporidia) okozza. A Cseh Köztársaságban az utóbbi időben egyre gyakrabban diagnosztizálják ezt a betegséget, különösen a házinyulaknál. Általánosan bizonyított, hogy a nyulak jelentős része viszonylag hosszú ideig hordozza a kórokozót – nyilvánvaló kóros tünetek nélkül. A betegség klinikai tünetei elsősorban a stressz és a szervezet fokozott igénybevételéhez kapcsolódnak (pl. nyári meleg, extrém hideg, kimerültség, betegségből való felépülés, vemhesség és az utódok nevelése, stb.). A fő klinikai tünet az oldalra forduló fej (ami szabálytalan mozgást eredményez, a végstádiumban már nem lehetséges a mozgás) és a vese érintettsége. Van rá gyógymód, de hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű, különösen, ha a terápiát későn kezdik el.

2. ábra: Az encephalitozoonosis neurológiai tünetei

Kokcidiózis

Ez egy parazitafertőzés, amelyet bélkokcidiumok – az Eimeria nemzetségbe tartozó egysejtű paraziták – okoznak. A fejlődési szakaszok a széklet lenyelésével terjednek. A kritikus időszak a fiatal egyedek megfertőződése szempontjából az 5-7 hetes kor. A beteg nyulak letargikusak, gubbasztanak, kiszáradnak, és csikorgatják a fogukat. A kokcidiózis a betegség korai szakaszában kezelhető, de előrehaladott állapotban a prognózis kedvezőtlen. A megelőzés a megfelelő táplálkozás és a higiénikus környezet.

Fülrüh

A fülrüh (Psoroptes cuniculi) parazita okozta betegség, amelyet a fül és a külső hallójárat pörkös gyulladása és erős viszketés jellemez. Közvetlenül és közvetve is terjed. Megfelelő parazitaellenes szerekkel kezelhető.

Szőratkás fertőzés

A Cheyletiella parazitovorax szőratka okozta parazita fertőzés, amely hatására kialakul a bőr pikkelyes gyulladása a háton és hátoldali régióban. A modern tudományos publikációk a szőratkát inkább kommenzalista élősködőknek tekintik, a túlszaporodás és parazitizmus akkor következik be, amikor a szervezet legyengül. Közvetlenül és közvetve is terjed. A betegség jellemzően inkább az idősebb nyulaknál fordul elő. A kezelés hasonló a fülrüh kezeléséhez.

Nyúl szifilisz

A Treponema cuniculi spirochéta által okozott bakteriális, krónikus betegség, amelyet a bőrön és a nemi szervek nyálkahártyáján, később a fejen és a fülön kialakuló, kéregszerű elváltozások jellemeznek. A betegség elhúzódó lefolyású, és a klinikai tünetek akár 2 hónappal a fertőzés után is jelentkezhetnek (a fertőzés többnyire közvetlenül a közösülés során következik be, de más átviteli utak is szóba kerülnek). A betegség antibiotikum injekciókkal kezelhető. A megelőzés a nyulak egészségi állapotának ellenőrzésével történik a fedeztetés előtt.

Nyúl nátha

Változó időtartamú bakteriális betegség, amely túlnyomórészt légzőszervi problémákkal jár. Fő okozójának a Pasteurella multocida (Pasteurellosis) baktérium tekinthető, de az állapotot szinte mindig más baktériumok kóros hatásai is kísérik. E fajok közül sokan természetes módon élnek a nyúl légutaiban, és csak akkor mutatnak kóros hatást, ha a szervezet legyengül (magasabb ammóniakoncentráció a levegőben, magasabb páratartalom, túlzsúfolt ketrecek, különböző fajtájú nyulak vegyes csoportjai, stb.). Egyéb lehetséges tünetei a tályogok kialakulása a bőrben vagy a belső szervekben. A betegség közvetlenül és közvetve is terjed. Cseppfertőzéssel azonban csak rövid távolságra adható át (egy adott tenyésztelep). Van rá gyógymód, de bonyolult.

A betegség diagnózisa és kezelése

A beteg nyulak diagnosztizálása és kezelése az állatorvos feladata.

A betegségek fenti leírása azt jelzi, hogy a nyulak számos betegségét a helytelen tartási, takarmányozási és kezelési gyakorlatok okozzák vagy bonyolítják. Ezért a nyulak jó egészségi állapotának megőrzését átfogó, úgynevezett megelőző gyógyászattal kell megközelíteni, amelynek során a gazdának biztosítania kell az optimális szintű takarmányozást, állattenyésztési módszert és állathigiéniát, mindezt rendszeres állatorvosi ellátással támogatva. Ez a megközelítés sikeres a nyulak egyes betegségeinek megelőzésében.

Ábra 3: Egészséges nyúl